A legkülső réteg

A legkülső réteg

Pár szó a technikai anyagokról és öltözetekről.
Tökéletes vízhatlanságról csak PVC esőkabátok esetében beszélhetünk. De mivel ezek aktivitás, mozgás növekedésével nem tudnak mit kezdeni a megemelkedett testhő által a bőrön keletkező nedvességgel, ezért alkalmatlanok hosszú távú használtra. Arra remekül alkalmasak, hogy munkába menet ne ázzunk meg, bár tömegközlekedési eszközökre felszállni, kapaszkodni komfortjuk már véleményes, a külső hőmérséklet változására reagálni pedig abszolút nem tudnak. Képességük határát ezen a ponton elértük.
A technikai anyagok térhódítása a téli sportolók körében indult meg drasztikusan. Szükségük volt rá, hogy nedves körülmények között, mászva, esve, kelve ne tudjon a ruházatuk beázni sem hóban, sem esőben. Ugyanakkor az sem volt megoldás, ha fél óra múlva a saját verejtékükben úsznak a ruházat alatt, mert drasztikusan csökkentette volna a teljesítő képességüket. A megoldást a membrán technikai anyag jelentette. Rendkívül egyszerű a működési elve, pórusai 20.000-szer kisebbek a vízmolekuláknál, így beázni nem tudnak, viszont a vízpára molekuláinál 700-szor nagyobbak, így átereszti a verejtéket pára formájában a dzseki belülről kifele a felületén. A technológia adva volt, már csak azt kellett megoldani, hogy ruhába ötvözzék. A membrános öltözetek esetében egy külső réteget (héj, kéreg...) kap az anyag, mely önmagában nem tekinthető vízállónak, de remekül ellenáll a külső behatásoknak, ami a membránt kikezdhetné. Ez kap egy vízlepergető bevonatot, így a vízcseppek legördülnek a felületéről, de a munka neheze természetesen a membránra hárul. A technológiai fejlődés elindult, jobbnál jobb változatok jelentek meg a piacon a horrorisztikusan drága megoldásoktól kezdve a saját fejlesztésekig. Több verzió létezik, és ezek vízátengedő illetve lélegző (vízpára átengedő) képességét illetően egy táblázat segít az eligazodásban.
Membrán működése
(X)mm H2O / (Z) g / m2 / 24 h
(X) azt mutatja meg, hogy hány mm vízoszlop nyomását tudja a membrán elviselni mígnem áteresztené azt. Ez minden esetben 1000-es nagyságrendet jelent, tehát minden esetben valahány méteres!! vízoszlop nyomásáról beszélünk.
(Z) pedig azt jelöli, hogy hány gramm vízpára tud belülről kifele átjutni az anyag 1 négyzetméteres felületén 24 óra alatt. Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabban tudja az aktivitás és a testhő által felgyülemlett nedvességet a kabát elpárologtatni a pórusain keresztül vízpára formátumban.
Mindkét érték kritikus és ez jelenti a különbséget a PVC alapú esőkabátok, valamint a technikai anyagra épített funkcionális öltözetek között.
Átlagosnak tekinthető öltözetek 5-8.000mm es vízoszlopnak megfelelő értékkel bírnak, és 3-5.000 g vízpárát képesek elpárologtatni. Ezekkel az értékekkel bíró szettek már megfelelnek a célnak, de vannak korlátaik érthető módon. A technológia fejlődése természetesen bőven túlszárnyalta ezeket az értékeket és ma már egyáltalán nem számít kivételesnek a 10.000mm/10.000g -os membránok használata, és bizony a csúcs termékek 20.000mm/20.000g +-os értékekkel büszkélkedhetnek.
A horgászipar nem meglepő módon felkapaszkodott erre a hullámra, mert azt rólunk is el lehet mondani, hogy az eső nem lehet probléma, ha a peca történetesen pont esős napra esik. (a szóismétlés nem a véletlen műve...)
Nagyon fontos kiemelni, hogy csak olyan öltözetet szabad választani, ahol a varrások hangsúlyozottan extra leragasztást, vasalást kaptak. Ott ugyanis ezek hiányában a víz gond nélkül beszivárog. Magára igényes gyártók esetében ez nem kérdés, de mindenképp fontos utánaérdeklődni.
Nem tudom kellően hangsúlyozni, hogy ezen vízgőz párologtatási értékek (második, tehát (Z) változó az előbbi példában) teljesen indifferensek, ha az aláöltözetünk nem képes segíteni ezt a folyamatot. Egy pamut pólóval esélyt sem adunk a ruhának, szépen felfogja az összes nedvességet és benne is marad. Aláöltözetnek mindig olyan megoldást válasszunk, ami támogatja a membrános héj ruhánk lélegző képességét azzal, hogy elvezeti és szétteríti a teljes felületén bőrről összeszedett verejtéket, majd azt teljes felületén párologtatja (szintetikus aláltölözetek, valamit gyapjú anyagok képesek erre, legjobb ezek közül is az ausztrál merinó gyapjú a célra).
Következő legfontosabb dolog, hogy a membránt szinte az összes kémiai anyag támadja. Nem elég membrános ruhát építeni, azt olyan bevonatokkal kell ellátni, megtámogatni, impregnálni, amelyek megvédik ezt az érzékeny technikai réteget. Ugyanígy a mosás, tisztán tartás egy rendkívül kritikus pont. Soha semmilyen körülmények között nem szabad öblítőt, vagy szövet lágyítót adni a mosáshoz. Legjobb minden fajta mosószer nélkül pusztán vízzel átmosni az öltözéket, tökéletesen kiszárítani és a javasolt impregnáló szerekkel megtámogatni. Természetesen minden használat után tökéletesen meg kell szárítani az öltözetet, mert a gombásodás is menthetetlenül tönkreteszi a membrán szövetet. Ezeket betartva, megfelelő gyártótól vásárolt kabát, vagy szett esetén nagyon sok évig hű társunk lesz választott ruhánk, ugyanis a gyártók ebben a versenyben és ilyen árcédulák mellett avval tudnak még kitűnni, hogy ruháik elnyűhetetlenek, kiállják az idő próbáját.


Általunk forgalmazott és javasolt membrános öltözetek a következők:

215-O-B: thermo, úszó ruha, 8.000mm/8.000g-os BRATEX® membránnal

632/732-B: 4 évszakos héj szett, 3 rétegű 20.000mm/20.000g-os BRATEX® membránnal